A nyelvvizsgát a világ legtöbb országában elismerik, s a kínai felsõfokú tanulmányokhoz és munkavállaláshoz feltételül szabhatják.
A magyarországi HSK vizsgát idén elõször az EKI szervezte. A kezdõ (jichu) szinttel 56-an, az összevont alap- és középszinttel (chu zhong) 14-en próbálkoztak meg, vagyis összesen 71 vizsgázó volt. A vizsgalapokat Kínában javítják ki, eredmény egy-két hónapon belül várható. A következõ HSK vizsgára elõre láthatóan 2008 õszén fog sor kerülni.

A könyv a Balassi Kiadó Sinológiai Műhely sorozatának hatodik köteteként látott napvilágot.
A könyvben szereplõ elbeszéléseket Kulcsár Szabó Ernõ irodalomtörténész, akadémikus mutatta be, a novellákból Gálffi László Kossuth-díjas színművész olvasott fel részleteket. A rendezvényen a magyar-kínai kulturális kapcsolatok alakulásáról Bogyay Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakállamtitkára tartott beszámolót. A bemutatót Ye Wen kínai operaénekesnõ, illetve az ELTE „Pro Musica Hungarica” Vegyeskarának műsora színesítette. A program kínai ételkóstolóval zárult.
A könyvbemutatón megjelent Hudecz Ferenc, az ELTE rektora, Dezsõ Tamás, az ELTE BTK dékánja, Liu Wenqing, a kínai nagykövetség kulturális tanácsosa, Róna-Tas András akadémikus, számos Kína-kutató és az ELTE sok oktatója és diákja.
Galla Endre, akinek tiszteletére a könyv megjelent, a 20. század meghatározó sinológusa. Fõ kutatási területe a modern kínai prózairodalom.

2007. november 15-én nyílt meg a pekingi Kínai Nemzeti Könyvtárban a Szavak hídján át… című kiállítás, mely elsõ alkalommal mutatja be együtt a kínai témával foglalkozó magyar nyelvű, illetve a magyar témával foglalkozó kínai nyelvű könyveket, elsõsorban a műfordításokat. A kiállítást az ELTE Konfuciusz Intézet szervezte, s Dr. Hiller István magyar oktatási és kulturális miniszter nyitotta meg.
A bemutatóterem adottságait kihasználva közös elõtérbõl kiindulva két különálló részben kerülnek bemutatásra a kiadványok, melyek közös interaktív részekkel kapcsolódnak egymáshoz.

A kiállítás magyar része

A magyar nyelvű könyvtermést bemutató részben elsõként bemutatásra kerül egy hagyományos európai stílusban berendezett olvasósarok, ennek párhuzama megtalálható a kínai rész elején, mely megismerteti a közönséget a két kultúra olvasási szokásai közötti eltérésekkel és párhuzamokkal.
Ezután helyet kapnak azon magyarországi intézmények bemutatkozó tablói, amelyek jelentõs szerepet játszottak a kiállítás létrejöttében, vagyis az ELTE Konfuciusz Intézet és az ELTE Kelet-ázsiai Tanszéke, valamint külön tabló foglalkozik a Kínában zajló magyar évaddal.
A következõ részben kerül sor a Magyarországon kiadott Kínával kapcsolatos könyvek tematikus bemutatására. Itt a közönség könyvszigetekre osztva ismerkedhet meg a magyar sinológia kiemelkedõ alakjaival; a különbözõ kiadók kínai témájú tudományos sorozataival; a kínai irodalom közvetítõ nyelv segítségével, illetve eredeti nyelvbõl készült fordításaival; a kínai költészet magas művészi igénnyel készült fordításaival; a kínai történelmet bemutató, magyar kutatók által írt tudományos munkákkal; a kínai gyermekmesékkel; a modern, illetve klasszikus kínaiul tanulni vágyók számára készült tananyagokkal; illetve nem utolsó sorban a különféle ismeretterjesztõ kiadványokkal.
A következõ rész a Könyvek Erdeje, ahol a látogató leemelheti a polcról az általa kiválasztott könyvet, és kényelmesen lapozgathatja. Itt olyan munkák kerülnek kézzelfogható közelségbe, mint a 2007-ben kiadott János vitéz, a Keleti mûvészeti lexikon, illetve a 2003-ban az Országos Széchényi Könyvtárban a Kínai Nemzeti Könyvtárral közösen megrendezett Tíz Bambusz Csarnoka című, régi kínai könyveket bemutató kiállítás katalógusa.

A kínai nyelvű rész

A kínai rész tükörképe a magyar résznek. Itt elsõként a hagyományos kínai olvasósarokkal ismerkedhet meg a látogató. Ezt követi a szintén könyvszigetekre osztott tematikus tárlat, ahol a közönség a Kínában kiadott magyar vonatkozású könyvekkel ismerkedhet meg. Megtalálhatóak itt a magyar irodalmi alkotásokból készült mûfordítások, versek, regények, novellák egyaránt; a magyar történelmet bemutató kiadványok; különféle tudományokat képviselõ magyar tudósok munkáinak fordításai; a kínai kisgyermekek számára készült magyar mesefordítások; illetve nem utolsó sorban a magyarul tanulni vágyók számára készített nyelvkönyvek, oktatási segédanyagok.
Ezen az oldalon is megtaláljuk a Könyvek Erdejét, ahol a látogató szintén kényelmesen lapozgathatja a Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem professzorai által készített különféle magyar nyelvkönyveket.
A két oldal végére érve közös kiállítási részbe érkezik a látogató, ahol különféle interaktív tevékenységeket folytathat. Négy számítógép segítségével két nyelven követhetnek végig különféle rövid irodalmi műveket. Meghallgatható Petõfi, illetve Du Fu egy-egy költeménye, egy Örkény-novella, továbbá a Sárkánykirály lánya című mese is. A kicsik külön játszótéren ismerkedhetnek meg az olvasással. Elkülönített részen, a játszótéren számukra készült kiadványok várják a látogatók gyermekeit. A felnõttek számára a moziteremben különbözõ dokumentumfilmeket, illetve játékfilmet mutatunk be. A kiállítás mindkét oldalán különlegességnek számítanak a párba állított munkákat bemutató tablók. Ezeken a látogató két nyelven olvashat részletet egy-egy könyvbõl.
A kiállítás további érdekessége a belsõ falon körbefutó Írj rám fal. Ide mindenki kedve szerint írhatja fel véleményét a kiállításról, örökítheti meg a benne felmerült gondolatokat. A falra elsõ magyarként Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter mondatai kerültek.
A kiállításon 156 magyar kiadású és 85 kínai kiadású könyv tekinthetõ meg. A 64 tabló mindegyike három nyelven (magyar, kínai, angol) nyújt tájékoztatást a kiállított művekrõl. A tárlat 2007. november 29-ig látható.

A Pekingi Nemzeti Könyvtár kiállítótermében mintegy nyolcszáz magyarra fordított kínai kötet, és csaknem hétszáz kínaira fordított magyar alkotás lesz látható november közepétõl tíz napon át. A 900 négyzetméteres térben tematikus elrendezésben állítják ki a köteteket, a falakat pedig a könyvillusztrációkból, borítókból készült plakátok, valamint fordítástörténeti tablók díszítik majd - mondta Hamar Imre.
Érdekességként említette, hogy régebben több ismert alkotó, mások mellett Kosztolányi Dezsõ és Weöres Sándor is fordított kínai műveket, de persze német vagy angol nyelvbõl.
Kínában Petõfi Sándor a legnépszerűbb magyar költõ, Szabadság, szerelem című verse a kínai iskolai tananyag részét képezi - emelte ki Hamar Imre, hozzátéve, hogy Móricz Zsigmond, Jókai Mór, Kosztolányi Dezsõ és József Attila kötetei is olvashatók kínai nyelven. Mint rámutatott, Kertész Imre Nobel-díja, és az elismerés óta kínai nyelven megjelent könyvei is hozzájárultak a magyar irodalom népszerűsítéséhez.
A magyar fordítók körében még mindig Az út és erény könyve a legnépszerűbb kínai írás. Az idõszámításunk elõtti IV-III. században élt filozófus, Lao-ce mûve, amelynek hat-hét fordítása ismert, gyakran újra megihleti az alkotókat - jegyezte meg a Konfuciusz Intézet igazgatója. A távoli kultúrák iránt vonzódó magyar közönség rendelkezésére álló kínai könyvek azonban igen sokszínűek: sorozatok, kulturális és művészettörténeti munkák, regények, valamint az ismertebb költõk versei is megjelentek már magyarul - hangsúlyozta Hamar Imre.
A november 16-án - a Konfuciusz Intézet szakembereinek és a Pekingi Idegennyelvi Egyetem magyar szakos hallgatóinak és oktatóinak részvételével - megrendezendõ pekingi szakkonferenciáról szólva elmondta: az elõadók az elmúlt 40-50 évben felhalmozott fordítástechnikai tapasztalatokat fogják megosztani egymással, kijelölik az új irányokat, megvitatják, mely művek hiányoznak a palettáról, és segítséget nyújtanak a fordításra érdemes kortárs művek kiválasztásában.
A fennállásának egyéves évfordulóját decemberben ünneplõ Konfuciusz Intézet vezetõje elmondta, hogy Magyarországon egyre többen tanulnak kínaiul; az ELTE kínai szakára 150 hallgató jár és további 30 egyetemista tanulja a nyelvet, a Trefort Ágoston Gyakorlóiskolában immár második idegen nyelvként választható a kínai, míg a kínai-magyar kéttannyelvű általános iskolában a diákok 15 százaléka magyar.
A Pekingi Idegennyelvi Egyetemen pedig a négyévente induló magyar szakot 15-20 hallgató választja, egyebek mellett azért, mert tudják, hogy a magyar nép keletrõl származik - mutatott rá Hamar Imre.

Forrás: MTI

Az előadás fõ témája az úgynevezett „gyökérkeresők” kínai irodalmi irányzata volt, ezen belül Han Shaogong (Han Sao-kung) „Papapa” című kisregényét elemezte az elõadó. Ez a mű Zombory Klára fordításában magyarul is olvasható a Nõk egy fedél alatt – Mai kínai kisregények című kötetben (Európa Könyvkiadó, 2003). Az elõadáson az ELTE kínai szakjának diákjai, illetve a modern kínai irodalommal foglalkozó szakemberek, fordítók vettek részt.

A konferencia szervezõi a Magyarországon mûködõ kulturális és nyelvi intézetek számára is lehetõséget biztosítottak mûködésük bemutatására. E lehetõséggel élve az ELTE Konfuciusz Intézet is bemutatkozott mint Kína hivatalos nyelvi és kulturális intézete.
Az EKI tevékenységérõl Szojka Éva Szilvia, az EKI nyelvtanára számolt be az érdeklõdõknek. Az elõadás alapját jelentõ PowerPoint prezentáció letölthetõ innen.

Az igazgatótanács megállapította, hogy az Intézet eredményesen működött, sok kulturális programot szervezett, kb. 300 diák tanult az EKI nyelvtanfolyamain. Külön kiemelték, hogy az EKI-nek köszönhetõen az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolában ettõl a tanévtõl - Magyarországon elõször - a kínai választható második idegennyelvként. A kínai partner közölte, hogy tavasszal nyári tábort szerveznek a kínaiul tanuló gyerekeknek, s erre a programra Magyarországról tíz gyereket várnak. A két fél megállapodott abban, hogy a következõ évben Budapesten konferenciát rendeznek a Pekingi Idegennyelvi Egyetem által működtett tizenegy Konfuciusz Intézet vezetõinek, hogy erõsítsék az intézetek közti együttműködést.

Az ELTE Konfuciusz Intézet múlt év decemberében alakult meg, az Intézetet Prof. Dr. Hudecz Ferenc rektor, Dr. Hamar Imre igazgató és Guo Xiaojing igazgatóhelyettes képviselte.
A megnyitó ünnepségre a Nagy Népi Gyűlésben került sor, magasrangú kínai állami vezetõk részvételével, többek közt jelen volt Chen Zhili, az Államtanács tagja és Zhou Ji oktatási miniszter.
Az ELTE Konfuciusz Intézete tizenkilenc másik intézettel együtt megkapta a „Kiváló Intézet” minõsítést. A megnyitó után a résztvevõk megtekintették az intézetek munkáját bemutató kiállítást, amelyen a Buslig Szonja és Szabó György által tervezett EKI installáció egyedi tervezése miatt nagy érdeklõdést keltett, a kínai vezetõk elismerésüket fejezték ki.
Megalakult a Konfuciusz Intézetek Központi Igazgatótanácsa, amelyben a kínai minisztériumokat tizenkét fõ képviseli, a külföldi egyetemeket tíz fõ, a kínai egyetemeket pedig öt fõ. Az Igazgatótanács tagjává választották Prof. Dr. Hudecz Ferencet.
A kínai tévé négyes csatornája egy félórás műsorban foglalkozott a Konfuciusz Intézetekkel, a műsorvezetõ a stúdióban három intézet igazgatóját, köztük Dr. Hamar Imrét kérdezte eddigi tapasztalataikról. A műsorban bemutattak egy válogatást az EKI programjain készült filmekbõl.