Az írásbeli és szóbeli részből álló vizsgát, melyet minden hallgató jó eredménnyel teljesített, Kozjek-Gulyás Anett, az EKI programigazgatója és Wang Jing, az Intézet tanára vezette.
Az ELTE Konfuciusz Intézet 2008 februárjától modulzáró bizonyítvánnyal tanúsítja a teljesített vizsgaeredményeket, a bizonyítvány első példányait február 7-én vehették át a hallgatók.

Sokan kétkedve, kérdőjellel a homlokukon érkeztek: Ugyan, ki is lehet ez az Őrült Wong, és mi köze a patkány évéhez? Dr. Salát Gergely, a rendezvény szervezője elárulta, Őrült Wong fiktív személy, a formabontó ötletet Rutger Hauer hasonló című akciófilmjéből merítették.
Ráhangolásként előadásokat hallhattunk a kelet-ázsiai holdújévi népszokásokról, melyet a szünetben vetített ázsiai etno-rap klipek, autentikus kantopop slágerek követtek. A vetélkedőben a diákok nem csak orientális műveltségüket, hanem ügyességüket is összemérhették. A pálcikák közé fogott wasabi golyókkal való távfutásban a kínai szak jeleskedett, a pálinka-inhaláló verseny döntetlent eredményt hozott, végezetül összesítésben a pálmát a mongol szakosok vitték el. Mindeközben megdőlt egy közkeletű tévhit, miszerint pálcikával sokkal körülményesebb enni, mint európai módon. A vendégeknek feltálalt negyedmázsa étel pillanatok alatt elfogyott, igaz, szakértő pálcikás kezek kapkodták szét. A házigazdák szerint jót tett az átplántált ötletnek a népszerűség, s ha szerecséje van, Őrült Wong még mitikus alakká is válhat. Akivel esetleg jövőre újra találkozhatunk.

Felléptek még a Chi Unit Kung Fu csapat tagjai, akik „Oroszlántánc” produkciójukkal a nézőtér sorai között is megmutatták tudásukat, valamint bemutatkoztak a Kínai Nemzeti Cirkusz akrobatái is, akik lélegzetelállító akrobatikus mutatványokkal koronázták meg az ünnepi gálaműsort. A színpadi előadások után az ELTE Konfuciusz Intézet hagyományos kínai újévi ételekkel és magyar borokkal látta vendégül a meghívottakat.
Az idei újévköszöntő a második ilyen ünnepélyes alkalom az Intézet életében, ami egyben azt is jelenti, hogy az ELTE Konfuciusz Intézet több, mint egy évnyi működést tudhat maga mögött. A gálaműsort követő ünnepi fogadáson Dr. Hudecz Ferenc rektor gratulált az EKI eddig elért sikereihez. Újévi köszöntőjében Zhang Chunxiang, a Kínai Népköztársaság nagykövete elismeréssel szólt az Intézet eredményeiről és támogatásáról biztosította Dr. Hamar Imrét, az intézet igazgatóját.

A 90-es években az Európai Unió és a Kínai Népköztársaság kapcsolatai látványosan bővültek, s ma Kína - Japán mellett - az Unió legfontosabb ázsiai partnere. A kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok politikai párbeszéddel egészültek ki, mely ma már rendszeres, és kiterjed emberi jogi kérdésekre is. A relációt - bár számos eldöntendő kérdés áll előtte (piacgazdasági státusz megadása, fegyverembargó feloldása, emberi jogok kérdése) - komoly feszültségek nem veszélyeztetik, Kína számára az európai térség felértékelődőben van.
Az Unió részeként Magyarország is dolgozik a kínai kapcsolat építésén, a régión belül talán legaktívabban. Medgyessy Péter miniszterelnöksége óta a kapcsolatok felfelé ívelnek, számos diplomáciai és üzleti célú látogatást és aláírt megállapodást eredményezve. Magyarország hatékonyan használja a kínaiakban rólunk élő pozítív képet, jó geostratégiai helyzetét és uniós tagságát e reláció építésében.
Szunomár Ágnes nemzetközi kapcsolatok szakértő, a magyar-kínai kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott tanácsadója, az MTA VKI tudományos segédmunkatársa.

A modern gazdaságtörténetben több példa is volt egyes országok húsz, harminc éven át tartó gyors növekedésére. Kelet-Ázsia és Nyugat-Európa vezető gazdaságai egy-egy ilyen sikeres periódus után nyerték el mai pozíciójukat. Az előadás a kínai gazdaság elmúlt harminc éves fejlődését elemezve azt vizsgálja, hogy mennyiben hasonló és miben tért el a kínai fejlődési pálya az ismert nemzetközi mintáktól. Mértékadó elemzések a következő évtizedekre is az eddigi trendek folytatását várják. Az előadás foglalkozik azzal is, hogy milyen objektív tényezők indokolhatják ezen optimista előrejelzéseket, és hol vannak ezen előrejelzések legfontosabb kockázati elemei.
Bánhidi Ferenc közgazdász, a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának tagja.

Az eseményen az ELTE Konfuciusz Intézet is jelen volt: a kínai pavilon mellett a tavaly Pekingben az EKI által rendezett kínai-magyar könyvkiállítás anyagának egy részét – a modern kínai irodalom magyarra fordított alkotásait – mutatták be, az EKI standjaként szolgáló klasszikus kínai íróasztalon, melyet Terebess Gábor ajánlott fel a célra, kalligráfia- és teakészítési bemutatót láthattak a fesztivál vendégei. Az érdeklődők Kínával, a kínai kultúrával kapcsolatos kérdéseire az EKI munkatársai és az ELTE kínai szakos hallgatói válaszoltak. Az érdeklődésre jellemző, hogy a fesztivál végére a Konfuciusz Krónika legújabb számának mind a kétezer kinyomtatott példánya elfogyott, így az újságot után kell nyomni.
A most magyarul megjelent kínai szépirodalmi művek is nagy sikert arattak. Például a kínai pavilon mellett rendezett kerekasztal-beszélgetésen, amelyen a Kalmár Éva szerkesztette Huszadik századi kínai novellák című antológiát mutatták be, Kőrössi P. József, a Noran Könyvkiadó vezetője elmondta: a novellagyűjteménnyel és Gao Xingjian Lélek-hegy című regényével a kiadó eddigi legnagyobb sikerét aratta a könyvfesztiválok történetében. E két könyv, illetve Jiang Rong Farkatoteme a Bookline heti sikerlistájára is felkerült
A fesztivál kapcsán az EKI nem várt ajándékhoz jutott: a kínai delegáció úgy döntött, hogy az általa kiállított könyveket, amelyek a fesztivál után megmaradtak, nem szállítja haza Kínába, hanem az EKI könyvtárának ajándékozza. Így a könyvtár mintegy ezer vadonatúj kötettel gazdagodott, amelyek jelenleg katalogizálás alatt állnak.

Helyszín: ELTE, Múzeum krt. 4/F, Buzágh-terem

A meghívott vendégek:
* Kalmár Éva sinológus, műfordító, a Huszadik századi kínai novellák (Noran) szerkesztője
* Zombory Klára sinológus, műfordító, Jiang Rong Farkastotem és Fan Wu Február virágai (Magvető, Ulpius) című regényeinek fordítója
* Takács Réka sinológus-tibetológus, műfordító, az Ablak Tibetre – Kortárs tibeti elbeszélők című antológia fordítója
* Beretvás Nagy András grafikus, szépművész, a Kínai templomok, kínai legendák (Selyemút–MKBT) című könyv szerzője
* Németh Attila, a Galaktika Magazin irodalmi szerkesztője, a kínai sci-fi különszám szerkesztője

A beszélgetést vezette:
* Dr. Salát Gergely sinológus, az ELTE Konfuciusz Intézet Modern Kína-kutatási Központjának vezetője.

A rendezvényen elhangzott: a kortárs kínai irodalom rendkívül sokszínű, a legkülönbözőbb témák, stílusok, irányzatok élnek egymás mellett, így általánosságban "kínai irodalomról" nemigen lehet beszélni. Ez a változatos irodalom számos remekművel ajándékozta meg a világot, s fontos előrelépés, hogy most e remekművek egy része magyarul is olvashatóvá vált. Ráadásul a magyar könyvkiadás e téren lépést tart a világgal: például a magyar /Farkastotem/ az angol fordítással egy időben jelent meg, a kortárs tibeti írók munkái eddig nyugaton is lényegében ismeretlenek voltak, kínai tudományos-fantasztikus válogatás pedig utoljára az 1980-as években jelent meg nyugati nyelven. Örömre ad okot, hogy végre a Nobel-díjas Gao Xingjian /Lélek-hegy/ című regénye is megjelent magyarul, Kiss Marcell fordításában.
Bár a kínai írókat - és személy szerint például Jiang Rongot és Gao Xingjiant - sok támadás éri mind Kínában, mind nyugaton, a beszélgetés résztvevői szerint értékes, világirodalmi szintű munkák kerülnek ki a kezük alól, s a bírálók jelentős részét vagy a személyes elfogultság, vagy az egyszerű tájékozatlanság mozgatja.

Az utóbbi évtizedekben az előadóművészetek is átalakultak Kínában. A közönség új elvárásokat támaszt, az előadótermek pedig a piacról próbálnak megélni. Az előadás tárgyalja a hagyományos kínai színpadi művészetek – mint a pekingi opera, a kuaiban vagy a xiangsheng – mai helyzetét, és szó lesz az „import” műfajokról is, mint a dráma, az opera vagy a balett. A művészet árucikké vált, és érdemes megnézni, mit vesz és mit nem vesz a kínai közönség: sokat elárul ez a mai kínai ízlésvilágról, gondolkodásról, szellemi igényről.
Révész Ágota sinológus, színházrendező, jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetemen írja doktori disszertációját a pekingi operáról.

Magyarországra érkezése előtt a kínai vezető előzetesen jelezte, hogy itteni hivatalos tartózkodása során szeretne személyesen megismerkedni az ELTE, s különösen a BTK Kínai Tanszék és az ELTE Konfuciusz Intézet tevékenységével. Jia Qinglin fogadására az ELTE dísztermében, az Egyetem téri épületben került sor.
Üdvözlő beszédében Dr. Hudecz Ferenc, az ELTE rektora elmondta: az ELTE Magyarország legnagyobb és legrégebben folyamatosan működő egyeteme, amelynek oktatói, volt hallgatói mindig is nagy szerepet játszottak és játszanak a magyar tudományos és közéletben. Számos Nobel-díjas tudós, akadémikus, alkotmánybíró, politikai vezető került ki innen. Az ELTE elődjén már igen korán, 1924-ben megalakult a Távol-keleti Intézet, azóta végezhetők itt kínai stúdiumok. Az 1990-es évektől a kínai oktatás új virágkorát éli, idén már több mint 150-en járnak kínai szakra, s az oktatók száma is nőtt. 2000-től az egyetemen megindult a sinológiai doktori program, s 2008 januárjától immár önálló oktatási egység, a Kínai Tanszék felel a kínai tanulmányokért. 2006-ban létrejött az ELTE Konfuciusz Intézet, amely nemcsak az egyetemen belül játszik fontos szerepet, hanem az egész országban a kínai nyelv és kultúra legfontosabb központjává vált.
A rektor beszéde után a kínai szakos hallgatók műsora következett: Nahoczky Csaba egy kínai kabarétréfát adott elő, Csató Zoltán egy dalt énekelt a barátságról, Kovács Gábor és tanítványai pedig harcművészeti bemutatót tartottak. A kulturális műsort a Duna Táncegyüttes előadása zárta.
A műsor után Jia Qinglin a hallottakat és látottakat értékelve elmondta: nagy örömére szolgál, hogy Kínától ilyen messze is talál diákokat és tanárokat, akik ennyire otthon vannak a kínai nyelvben és kultúrában. Köszönetet mondott az ELTE-nek, amiért Magyarországon egyedüliként kínai szakot és Konfuciusz Intézetet működtet, s jelezte: a kínai állam eddig is minden erejével támogatta a külföldön zajló kínai oktatást, s ezután is minden segítséget megad az ELTE munkájához.
E támogatást jelzi, hogy a kínai delegáció több mint hatvan doboznyi ajándékot hozott az ELTE Konfuciusz Intézetnek. Ennek nagy részét multimédiás tananyagok, kínai nyelvkönyvek, szótárak, tanulószoftverek teszik ki, de találhatók köztük olimpiai ajándéktárgyak, DVD-k és technikai eszközök is, például egy LCD televíziókészülék.
Az esemény zárásaként Jia Qinglin elbeszélgetett a kínaiul tanuló hallgatókkal, s gratulált nekik magas szintű nyelvtudásukért.

A különböző kultúrák és szubkultúrák bemutatásán túl a résztvevők kerekasztal-beszélgetések és előadások formájában nyerhettek bepillantást a világ vallásaiba, a testi-lelki egészség megőrzésének módszereibe. A szervezők érdekes műhelyekkel (mozgásműhely, drámafoglalkozás), filmvetítésekkel és fotókiállításokkal is várták a látogatókat.
A fesztiválon az ELTE Konfuciusz Intézet is képviseltette magát a kézműves műhely keretein belül. Az érdeklődőket a kínai írás jellegzetességeivel, a kínai kalligráfiával, a tus és az ecset helyes használatával ismertette meg Karsai Zsuzsanna és Koletár Krisztina.

Peking városképe – csakúgy, mint a kínai társadalom – radikális változásokon ment át az elmúlt évszázadban. A város területe megsokszorozódott, struktúrája alapvetően átalakult. Az olimpiára való felkészülés Peking számára olyan nagyléptékű városrendezési tervet foglal magába, amely megpróbálja megoldani Peking több problémáját és egyben visszatérést biztosítani a Ming-kori városkép bizonyos elemeihez. Kína törekvése, hogy Peking építészetileg is jelentős épületekkel büszkélkedhető világváros legyen, már a 2008-as olimpia előtt is egyértelmű volt. Az elmúlt idők gazdasági fejlődésének köszönhetően neves külföldi építészek új épületei, stadionjai teszik Peking átfogó rendezési elképzeléseit színesebbé.
Mazzag Márton építész, a Zoboki, Demeter és Társaik építésziroda munkatársa.

A Konfuciusz Intézet munkatársai segítségével bárki elsajátíthatta az evőpálcika használatát, a kalligráfia alapvető ecsetvonásait és a hagyományos kínai fonásmintákat. A selyemruha próba és az arcfestés idén is nagy sikert aratott.
A Petőfi csarnok nagyszínpadán a Kínai-Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola kórusa kínai népdalokkal, táncos műsorral lépett fel. A reggeltől estig tartó gyermeknapi programra több ezer gyerek és szülő látogatott el a Ligetbe.

A könyv, az olvasás, a szépirodalom szerepének átértékelődése az ezredforduló táján. Miből lesz bestseller? A tényirodalom újabb formái. A tévé és a számítógép (és a cd, dvd) elhódítja-e a könyvet olvasókat? Szépirodalmi művek filmen. Könnyű olvasmányok és a komoly irodalom arányai, határai. Nemzedékek és irányzatok a mai irodalomban. Néhány mű rövid ismertetése.
Kalmár Éva sinológus, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola oktatója.

Zhang Qian professzor eőadásában a mai Kína zenei kultúrájával kapcsolatban elmondta: a sokrétű, átfogó népzenei gyűjtőmunka határai napjainkra kiszélesedtek, a felsőoktatásban speciális képzést nyújtó népzenei tanszékek jöttek létre. Az oktatás már az általános iskolában megkezdődik és 15-16 éves folyamat, mire a tanulók művésszé, kutatóvá érnek.
Az előadást Liu Yuening, a Pekingi Központi Zeneakadémia cimbalom-művésznőjének koncertje követte. Elsőként Wei Yanming Gondolat című cimbalom szólóját, majd Xiang Zuhua és Mao Kuangping Tenger-szoros szimfonikus költeményét hallhatta a közönség, melyet a guqinon, azaz hagyományos héthúros citerán előadott szóló követett Csobogó patak címmel. Liu Yuening előadásában felcsendült az Azálea című jiangxi-i népdal is, majd a koncertet Zhai Yuanguo és Gui Xili Hömpölygő folyója zárta. A művésznőt a Liszt Ferenc Zeneakadémia hallgatója, Fu Rui kísérte zongorán.

A karriernap kiemelt célja a minőségi felsőoktatásról és a tudatos karriertervezésről való tájékoztatás volt. A rendezvényen az ELTE Konfuciusz Intézet is részt vett, az érdeklődők az EKI standjánál tájékozódhattak a kínai nyelvtanulással kapcsolatos lehetőségekről. Az ELTE Konfuciusz Intézet tevékenységének sikerét jelzi, hogy a 2008-2009-es tanévben az ELTE hallgatói közül egyre többen érdeklődnek a kínai kultúra iránt és veszik fel tantárgyként a kínai nyelvet.

október 4. szombat:
11-12-ig a Horváth Alíz, Koppányi Tamás és Tóth András, a Konfuciusz Intézet hallgatói élmény- és útibeszámolója kínai útjukról
12-14-ig Tajcsi bemutató és oktatás (Liu Shihai )
13-15-ig Teakészítés (Wu Sina, Fang Ying)
14-16 -ig: gyerekprogramok a Kínai Két-tannyelvű Iskola szervezésében, itt a gyerekek kipróbálhatják színes papírból a kínai papírkivágást és hajtogatást, a valódi kínai pálcikával történő evést, a kalligrafikus jelek festését. Kungfu bemutató

október 5. vasárnap:
a Konfuciusz Intézet műsora:
11-11.45 Dr. Gerzson László kertészmérnök (Corvinus Egyetem) előadása:„Kínai növények a magyar kertekben"
11-13 Tajcsi bemutató és oktatás
12-14 Kalligráfia bemutató és tanítás (Yu Zemin)
13-15 Teakészítés (Wu Sina, Fang Ying)

A kétnapos rendezvényen bemutatásra került Szabó György (Konfuciusz Intézet) fotókiállítása: "Pillanatképek - Kína egy amatőr fotós szemével" címmel

A KNK-ban a jog és az igazságszolgáltatás egészét áthatja, és ellenőrzése alatt tartja a politika. Kezdettől fogva elutasítják a hatalmi ágak szétválasztását. Ezeken a területeken is választóvonalat képez a reform és a nyitás időszakának kezdete. Vannak továbbélő elemek a maói időszakhoz viszonyítva, de Kína kezd eltávolodni a személyek uralmától a törvények uralma felé – ám az előrehaladás a különböző területeken eltérő ütemű.
Dr. Jordán Gyula politológus, az ELTE nyugalmazott docense

A nagyszámú közönség, illetve az egyes előadásokat követő vita jelezte, hogy a kínai fejleményeket nagy érdeklődés kíséri, s hogy van igény a hasonló szakmai fórumokra. Az EKI MKK ezért a jövőben is fog hasonló eseményeket szervezni, még több szakember részvételével.

A konferencián az alábbi előadások hangzottak el:

Kína: csomópontok és tanulságok (Juhász Ottó volt pekingi nagykövet, a Magyar-Kínai Baráti Társaság elnöke)

Mennyire stabil a kínai rendszer? (Dr. Vámos Péter sinológus-történész, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa)

Kína: társadalmi feszültségek és konfliktusok (Dr. Jordán Gyula történész, az ELTE Politikatudományi Tanszékének nyugalmazott docense)

Nemzetközi pénzügyi válság – lehetőségek és kockázatok a kínai gazdaságpolitika számára (Bánhidi Ferenc közgazdász, a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának tagja)

Kínai nagyhatalmiság – A Kínai Népköztársaság nagyhatalmi ambíciói, szerepvállalása és esélyei a XXI. században (Szunomár Ágnes, a BCE nemzetközi kapcsolatok doktori iskolájának hallgatója, a magyar-kínai kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott munkatársa)

A japán-kínai kapcsolatok (Dr. Szerdahelyi István japanológus, az ELTE BTK Japán Tanszék vezetője)

Kína és a Koreai-félsziget politikai viszonyai (Dr. Csoma Mózes koreanista, az ELTE BTK Koreai Tanszék adjunktusa)

A kínai-mongol kapcsolatok alakulása a XX–XXI. század fordulóján (Dr. Szilágyi Zsolt történész-mongolista, az ELTE BTK Belső-ázsiai Tanszék oktatója, az MTA NKI tudományos munkatársa)

A kínai-vietnami kapcsolatok alakulása a közelmúltban, jövőbeli kilátások (Pap Gábor sinológus, az ELTE BTK sinológiai doktori programjának hallgatója)

2008. november 7-én került sor az ELTE Konfuciusz Intézet és az ELTE BTK Kínai Tanszék szervezésében az „Ablak Shanghaira" program táblájának ünnepélyes leleplezésére.
A programban részt vevő könyvtárak évente mintegy száz kötetet kapnak ajándékba a Shanghai-i Könyvtártól. A programban Magyarországon - az Országos Széchényi Könyvtár mellett - az ELTE vesz részt.
Az ünnepségen részt vett Zhou Muyao, volt shanghai-i alpolgármester, a Shanghai-i Nemzetek Közötti Baráti Társaságok elnöke, illetve Mu Duanzheng, a Shanghai-i Könyvtár Tanácsának elnöke. Az ELTE-t Prof. Zentai László rektorhelyettes, Dr. Pál Ferenc, a Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettese és Dr. Birtalan Ágnes, a Távol-keleti Intézet megbízott igazgatója képviselte. Megjelent még Liu Wenqing, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségének kulturális tanácsosa, Wang Qingnian, a követség oktatási részlegének vezetője, valamint Juhász Ottó, a Magyar-Kínai Baráti Társaság elnöke és Kuti László, a Külügyminisztérium főosztályvezető-helyettese. Beszédet Prof. Zentai László, Mu Duanzheng és Liu Wenqing mondott.
Az „Ablak Shanghaira" program keretében az ELTE-nek adományozott könyvek a Konfuciusz Intézet, illetve a Kínai Tanszék könyvtárába kerülnek

Kína növényvilága rendkívül sokszínű, fajgazdag. A hazai szabadföldi dísznövények több mint fele, a beltéri növények legnagyobb része a magyar flórából nem ismert, ún. exota növény, s ezeknek jelentős része Kínából származik. Kína növényvilága rendkívül sokszínű, fajgazdag. Ennek egyik oka, hogy domborzata igen változatos. Megtalálhatók a 4000 m és annál magasabb régiók a jellegzetes magashegységi vegetációval, a 2000 m körüli felföldek az erdőségekkel és a tengerszinthez közeli alföldek, ahol a magyar klímának megfelelő viszonyok az uralkodók. Kínában nem volt jégkorszak, így számos olyan faj, amely a föld más régióiban kipusztult, itt megmaradt. Kína növényvilágának gazdagságát először a misszionáriusok ismerték fel a XVIII-XIX. században. Számos faj magját küldték Európába, s később az akkori jelentősebb faiskolák növénygyűjtő expedíciókat szerveztek Kína több területére. Ezzel megalapozták saját ismertségüket és nagyságukat, de egyúttal jelentős szerepük volt a kínai növények elterjesztésében is.
Dr. Gerzson László kertészmérnök, a Budapesti Corvinus Egyetem docense

A program során az érdeklődő gimnazisták, akiknek többsége az EKI szervezésében kínaiul is tanul, megismerkedhettek a kínai kalligráfia és teakultúra alapelemeivel, megtanulhattak pálcikával enni, s egy Kínával kapcsolatos tesztet is kitölthettek. Emellett Salát Gergely a kínai rockzenéről, Tóth András és Koppányi Tamás pedig kínai ösztöndíjas tapasztalatairól tartott zenés, illetve vetített képes előadást.