Ez, és az UNESCO világörökségi hivatal megalapításának 40. évfordulója adta az apropót ezen előadáshoz. A kínai kulturális és természeti világörökségek között olyan, az emberiség számára különleges értékkel bíró emlékek szerepelnek, mint például a Nagy Fal, a Longmen barlangtemplomok, az első császár, Qin Shihuang Di sírja, vagy a kínaiak szent hegye, a Taishan. Az előadás során igyekszünk egy rendszerbe foglalt áttekintést adni e múlhatatlan csodák feltérképezésének alapjaként.

Horváth Alíz sinológus – japanológus - koreanisa, egyben az ELTE Konfuciusz Intézet munkatársa

Mi az a közös alap, amely lehetővé tette ezt a nyitottságot? Milyen irányokba halad a kortárs kínai építészet, és milyen lehetőségeink vannak az együttműködésre? Hogyan függ össze a 110 éves MÉSZ és a 110 éve elhunyt Steindl Imre által elindított építészeti oktatás a Shanghaiban alkotó Hudecz László építészetével? Mi a jelentősége annak, hogy 2013-ban egy kínai - magyar építészeti és kulturális intézmény jöhet létre Shanghaiban? Emellett milyen lehetőségeket kínál ez a kulturális alap a gazdasági együttműködésre? Ezekre az aktuális kérdésekre igyekszik választ adni az előadás.

Kálmán Ernő Dla, a Magyar Építőművészek Szövetségének korábbi elnöke (2007-2012), valamint az Építészek Nemzetközi Szövetségének (UIA) helyettes tanácstagja

A Magyar Tudomány Ünnepét hivatalosan minden év november 3-án tartják, ám az ehhez kapcsolódó, gazdag programkínálat az egész hónapra kiterjed. Az ELTE Konfuciusz Intézet egy emléküléssel kapcsolódik a programhoz, amellyel Ligeti Lajos, a 20. század egyik legkiemelkedőbb orientalistájának emléke előtt tiszteleg. Ligeti Lajos (1902- 1987) idén 110 éve született és 25 éve hunyt el, így az alkalom két szempontból is aktuális.

Az emlékülést az ELTE Konfuciusz Intézet, a Kínai Tanszék és a Belső-Ázsiai Tanszék közösen szervezte.

A konferencia célja a modern Kína gazdasági és politikai helyzetének feltérképezése és a további fejlődési irányok áttekintése, kiegészítve Kína nemzetközi színtéren betöltött szerepével.

A Kjú Dzsű története, A vörös lámpások, a Hős, A repülő tőrök klánja alkotója, Zhang Yimou az 1980-as, 1990-es években nyugati filmfesztiválok ünnepelt hőse volt, az elmúlt évtizedben pedig szuperprodukciók alkotójaként szerzett hírnevet. Pályája a szerzőiség és a populáris filmkultúra, a kritikai pozíció és a politikai elkötelezettség erőterében formálódott. A kínai film hazai és nemzetközi ismertté és elismertté válásában kulcsfontosságú szerepet játszó életmű értelmezési lehetőségei igen pontosan mutatják a kulturális képviselet, illetve az önegzotizálás szerteágazó – és a kulturális globalizáció összefüggésében különösen lényeges – kérdéseit.

Az előadás a Hős című film kiemelt elemzésével a hatalomtól való távolság, illetve a hatalomhoz való közelség dinamikáján keresztül vizsgálja meg a társadalmi térben való megszólalás problémáját.

Az ELTE Konfuciusz Intézet repertoárja ebben az évben a széles értelemben vett kínai találmányok témája köré összpontosul, amelynek keretében számos, izgalmas előadás várja az érdeklődőket. Az est folyamán a látogatók meghallgathatják dr. Hamar Imre (intézetigazgató), Major Kornélia (sinológus), Gulyás Csenge (sinológus), illetve Horváth Alíz (sinológus-japanológus) előadását, illetve megtekinthetik a Konfuciusz Intézet elbűvölő kínai könyvkiállítását is.

Kép forrása: Wikipédia

Az előadás áttekintése:

A portréfestészetben az ábrázolt személyhez való hasonlóság igen fontos szerepet játszik minden kultúrában, de kevés olyan kultúrát találunk, ahol hasonlóképpen sokat írtak volna magáról a portréfestészet elméleti hátteréről, mint Kínában.

Előadásomban bemutatom, hogyan vélekedtek a külső hasonlatosság kérdéséről a portréfestészetben.

Gu Kaizhi (顧愷之 ca. 344-406) az emberábrázolásban a külső hasonlatosság segítségével a lélek megörökítését tartotta legfontosabbnak (chuanshen xiezhao 伝神写照 ).

Cheng Yi kínai filozófus (程頤 1033-1107) kijelentését, hogy „Ha csak egy hajszál is rosszul van megörökítve a képen, az már egy másik személyt ábrázol” a neo-konfuciánus Koreában szó szerint értelmezték, és a Joseon korszakban a 15. századtól kezdve „klinikai pontosságú” ábrázolásokat kezdtek készíteni, amely jelenség szinte teljesen egyedülálló Kelet-Ázsiában.

...a Konfuciusz Intézet tanárai, illetve Horváth Alíz kulturális programszervező jóvoltából, aki a teakészítés lépéseiről, érdekességeiről mesélt a közönségnek.

Ezt követően kerekasztal-beszélgetés következett, amelyen dr. Salát Gergely, a Modern Kína-kutatási Központ vezetője is részt vett. A modern kínai művészet jellegzetességeiről és európai fogadtatásáról szóló vita végén kínai teakóstoló, illetve különleges tárlatvezetés várta a vendégeket.

Emellett a közönség megismerkedhetett a kínai nyelvoktatásban használt új, kifejezetten magyarok számára készült eszközökkel is, mint például a magyar közvetítőnyelven írt kínai tankönyv, illetve az online felületen elérhető, nyelvtanulást segítő programok és szótárak jellegzetességeivel.

A programot kalligráfia bemutató színesítette az intézet kínai tanárainak jóvoltából. A Nyelvparádé keretében – szombaton és vasárnap - Horváth Alíz és Terjék József tartott nagysikerű előadást a hazai kínai nyelvoktatás innovációiról, valamint az online tananyagokról.

Hamar Imre igazgató évadnyitó értekezleten üdvözölte a messziről érkezett friss diplomásokat, akiket Kínában az idegen nyelv oktatására képeztek ki, s tele várakozással érkeztek hozzánk.

A 2012/2013 tanévben a következő gimnáziumok "kaptak" kínai tanárt:
Dobó István Gimnázium (Eger)
Eszterházy Károly Főiskola (Eger)
Leőwey Klára Gimnázium (Pécs)
Széchenyi István Egyetem (Győr)
Tokaji Ferenc Gimnázium (Tokaj)
Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola (Szolnok)
Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium (Miskolc)
Zrinyi Ilona Gimnázium (Miskolc)

A debreceni Discimus Akadémián és a Miskolci Egyetemen pedig a már tavaly érkezett önkéntes kínai tanárok vezetik a nyelvtanítást.

Természetesen Budapesten ebben a tanévben is folytatódik a tanítás, ide is "jutott" kínai tanár, aki segíti munkánkat. Az új tanévre elkészült a Kínai-Magyar és Magyar-Kínai Online Szótár, mely kifejezetten nyelvtanulók számára készült. Reményeink szerint a szótárak tanulóbarát keresési módja, gazdag kifejezéstára segíteni fogja tanulóink munkáját.

A tavaly bevezetett magyar nyelvű tankönyv is gazdagodott, elkészült új online változata, mely a kinaiul.hu weboldalon érhető el.

Az egység nevét máig legendák övezik, nevük (csakúgy, mint legsikeresebb pilótáik nevei) ma is igen jól cseng mind az amerikai, mind a tajvani légierő állományán belül. Ennek egyik nyilvánvaló oka, hogy a térségben harcoló szövetséges repülőalakulatok közül (harci statisztikáikat tekintve) messze ők voltak a legsikeresebbek, másik valószínű oka pedig önkéntes voltuk: akkor jelentkeztek frontszolgálatra, ráadásul egy másik ország védelmében, amikor saját hazájuk, az USA még nem volt harcoló fél.

Az előadás ennek az egységnek a rövid, de eseménydús történetét mutatja be.

Dr. Bartos Huba az ELTE Távol-keleti Intézet Kínai Tanszékének egyetemi docense

Turay Balázs fotográfus több alkalommal járt Északnyugat-Kínában, felkereste a valamikori Selyemút oázis-városait, fotózott Turfánban, Tunhuangban, valamint Jiahoe és Gaochang romvárosaiban is.
A képek kapcsán szó lesz a régió történelméről, vallásairól, kulturális sokszínűségéről, a buddhizmus és az iszlám szerepéről, elterjedéséről, mindemellett – ízelítőként – megismerkedhetünk a dokumentarista fotográfia jellegzetességeivel, a portré- és tájképkészítés mikéntjével.

...de természetesen a technika részletezése több könyvet is megtölthetne. A kalligráfiát elsajátítani nem egyszerű dolog, hosszú évek gyakorlása szükséges hozzá, hogy megfelelően tudjuk koordinálni az ecset mozgását. És persze nem árt, ha ismerünk pár írásjegyet…"

Részlet Koppányi Tamás a Konfuciusz Krónika 2008/2. számában megjelent cikkéből

A kínai árfolyam-politika számos alkalommal került már a nemzetközi viták kereszttüzébe, mivel az elmúlt húsz év túlnyomó részében a hivatalos fizetési eszköz árfolyamát de facto az amerikai dollárhoz rögzítették. A piaci erők érvényesülésének kizárásából adódó árfolyam-félreárazásnak pozitív és negatív hozadéka egyaránt volt.

Az előadásban áttekintjük a politika mérföldköveit, megvizsgáljuk a döntések mögött rejlő okokat és szándékokat, majd értékeljük az árfolyam-politika következtében nyíló lehetőségeket, illetőleg veszélypontokat.

Tőrös Ágnes a Budapesti Corvinus Egyetem doktorjelöltje

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat a Fővárosi Önkormányzattal közösen immár huszonkettedik alkalommal rendezte meg ingyenes gyermeknapi rendezvénysorozatát.

A Kínai Népköztársaság Magyarországi Nagykövetsége Intézetünk közreműködésével idén is megrendezi a világszerte ismert Chinese Bridge, azaz a Kínai Nyelvi Híd elnevezésű verseny magyarországi fordulóját.

Szeretettel várjuk minden olyan kínaiul tanuló diák jelentkezését, aki rátermettnek érzi magát a feladatra, hogy nemcsak kínai nyelvtudásával, de kulturális ismereteivel és előadói képességeivel is elkápráztassa a zsűrit és a közönséget!

A vetélkedő három fordulóból áll: - A versenyzőknek egy saját maguk által írt kínai nyelvű fogalmazást kell elmondaniuk, - Kínával kapcsolatos kérdésekre kell felelniük, - illetve egy szabadon választott műsorszámot kell előadniuk.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Kína ma már minden területen magas szintet képvisel, jelentős eredményeket ért el a tudományban, gazdaságban, kultúrában, és oktatásban. Éppen ezért a fiatal, feltörekvő nemzedék számára a kínai nyelv és kultúra ismerete hatalmas lehetőségeket rejt.

A miskolci Zrínyi Ilona Gimnáziumban 2012. szeptemberétől már második idegen nyelvként tanulhatják a gimnazisták a kínai nyelvet a Konfuciusz Intézet szervezésében.

Ezek tudatában sokkal reálisabb képet kaphatunk a korabeli Kínáról, mint amit a konfuciánus szellemiségű „átlagos” történeti források közvetítenek. Az egyes példákon keresztül megérthetjük, hogy a jogrendszer mit jelentett a hétköznapi emberek számára; mit tudtak róla és mennyit értettek meg belőle, illetve hogy hogyan hasznosították mindennapi tevékenységeik során.

Végül megnézzük, hogy egyes közigazgatási tisztviselők miként próbáltak némi előnyre szert tenni a perek segítségével, hogy azok által is beleavatkozzanak választópolgáraik mindennapi életébe, és saját céljaiknak megfelelően „neveljék” őket.

Prof. Pierre-Etienne Will a l’Institut des Hautes Études Chinoises du Collège de France igazgatója

Az előadás angol nyelven zajlik!

...hallgatottságért, eladott példányszámért, ennek megfelelően a mai kínai sajtópiac rendkívül sokszínű. A hagyományos csatornák mellett egyre nagyobb az internet szerepe, ahol a mikroblogok, közösségi oldalak valóságos információs forradalmat hoztak. Az előadás során áttekintjük a kínai sajtó mai helyzetét, a legfontosabb tendenciákat.

Dr. Salát Gergely sinológus, az ELTE BTK Kínai Tanszékének adjunktusa, az ELTE Konfuciusz Intézet Modern Kína-kutatási központjának vezetője

A közkedvelt énekes műsorszámok mellett nagy népszerűségnek örvend a harcművészeti bemutató, a selyemlegyezős tánc vagy akár a xiangsheng (hagyományos kínai egy- vagy kétszemélyes kabaré), de a résztvevők voltaképpen bármilyen szabadon választott kínai témájú előadással megörvendeztethették a hallgatóságot.

Az Alphabetum Tibetanum „Tibeti ábécé” című nagyméretű, keménytáblás, vastag papírra nyomtatott könyv több mint 900 oldal terjedelmével, csaknem 5 kg-jával a legkevésbé sem tekinthető egy szerény anyagiakkal rendelkező utazó nélkülözhetetlen útikellékének.
Kőrösi Csoma Sándor mégsem vált meg Antonio Agostino Giorgi Ágoston-rendű szerzetes művétől, közel húsz éven át magánál tartotta attól kezdve, hogy 1822 nyarán megkapta, egészen 1842-ben bekövetkezett haláláig. A kötet fontos szerepet játszott döntésében, hogy vállalkozik a tibeti nyelvtan és szótár elkészítésére.

Címe ellenére a mű nem egyszerű ábécés könyv, Csoma nemcsak az Európában addig ismeretlen nyelvre vonatkozóan talált benne alapvető ismereteket, hanem egy különlegesen gazdag kultúra mozaikképe is kibontakozott előtte. Ez a könyv jelentette a kiindulópontot Csoma nagyszabású tudományos szemléletű kutatómunkájához, amely egy új diszciplína, a tibetológia létrejöttét eredményezte.

Dr. Tóth Erzsébet az ELTE Belső-ázsiai Tanszéke Tibeti szakának adjunktusa

Milyen fogalmat nyer Kínában az innováció? Hogyan növelhetné Magyarország a tőkevonzó képességét? Egyáltalán melyek a Kínából kiáramló vállalati tőkebefektetések célterületei?
Mindezekre, sőt még több kérdésre is választ kaphatnak azok, akik eljönnek a Konfuciusz Intézet márciusi előadására.

Takács Zsolt a Budapest China Mart ügyvezető igazgatója, a ChinaCham Hungary Magyar–Kínai Gazdasági Kamara elnökségi tagja

Intézetünk 2012 szeptemberétől a Leőwey Klára Gimnáziumban elkezdi a kínai nyelv tanítását, és a mostani kulturális program erre kívánja felhívni a figyelmet.

Színes kínai kulturális programokkal, előadásokkal készülünk, melyek között minden korosztály megtalálja a számára legizgalmasabb elfoglaltságot.

Tervezett program:

A kerekasztal-beszélgetés célja, hogy a hallgatók, az érdeklődők betekintést nyerjenek ennek az izgalmas, kihívásokkal teli szakmának a világába, és megismerjék a csillogó máz mögött megbúvó komoly és felelősségteljes munkát, azaz a diplomaták mindennapjait Kínában.

Ugyancsak ebben a térségben, a hajdani Selyemút kínai szakaszán fekvő Dunhuang közelében fedezték fel azt a több mint negyvenezer darabból álló középkori kéziratgyűjteményt, amelynek egy jelentős részét a magyar származású Stein Aurél szerzett meg és szállított Angliába. Az 1970-es évektől kezdve számos kisebb, de rendkívül jelentős kézirategyüttes került elő, főként ókori sírokból. A felfedezések a mai napig tartanak és pár évente újabb szenzáció hozza izgalomba a szakembereket, ám az új anyag egy része már nem régészeti lelőhelyekről, hanem a kínai és nemzetközi műtárgypiacról kerül elő. Ekképpen a Shang jóscsontok felfedezése óta eltelt több mint egy évszázad alatt nagy mennyiségű ó- és középkori kézirat került elő, és ilyen távlatból már világosan kirajzolódnak a leleteket övező kulturális attitűdök és irányzatok, illetve azok változásai.

Dr. Galambos Imre a Pázmány Péter Egyetem docense

Kép forrása: British Library

Chen Kaige filmrendező ezért az alkotásáért 1993-ban a Cannes-i filmfesztiválon Arany Pálma díjat kapott, 1994-ben pedig a "Legjobb idegennyelvű film"-nek járó Golden Globe díjjal tüntették ki.

A kínai filmművészet különleges részét képezi a modern filmezésnek. Kínai moziestjeinken egy-egy ilyen filmet tekinthetnek meg az érdeklődők. Ki ne látott volna röpködő harcosokat, nemes lelkű katonákat, különös szigorral fogott gyerekeket, egymás után epekedő szerelmeseket a filmvásznon?! A kínai filmek a szórakoztatás mellett a kultúra és a tradicionális értékek közvetítői is.

Meddig tartható fent ez a páratlan ütemű fejlődés? Mi van, ha lelassul, netán leáll a gazdasági növekedés? Mik azok a gazdasági, politikai, társadalmi kihívások, melyekkel Kínának szembe kell néznie? Ezekre a kérdésekre kísérel meg válaszokat adni az előadás.

Bartha Zsolt közgazdász